Domokos Pál Péter életműve – Hargitai Értéktár

A JAVASLATTEVŐ ADATAI
A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Kájoni János Megyei Könyvtár

A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár

Levelezési cím: 530223 Csíkszereda, Stadion utca 1/bis

Telefonszám: 0720 544093

E-mail cím: kelemen.katalin@yahoo.co.uk

A MEGYEI ÉRTÉK ADATAI

A megyei érték megnevezése: Domokos Pál Péter életműve

A megyei érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:Kulturális örökség

A megyei érték fellelhetőségének helye: Kárpát-medence, Hargita megye

Értéktár megnevezése, amelybe a megyei érték felvételét kezdeményezik: Megyei

A megyei érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Domokos Pál Péter néprajzkutató, zenetörténész, író, tanár. Kutatási területe a népzene és zenetörténet, a moldvai csángó magyar népcsoport kiváló, elismert kutatója. Főleg erdélyi és moldvai vonatkozású néprajzi, nyelvészeti, történelmi és egyháztörténeti kérdésekkel foglalkozott. Munkássága jelentős a magyar zenei emlékek kéziratos forrásainak felkutatása és feldolgozása terén.

Hatgyermekes földműves családban született a Csíksomlyó melletti Csíkvárdotfalván, 1901. június 28-án. A csíksomlyói kegyhelyen, a pünkösdi búcsún találkozott először az ide zarándokló moldvai csángókkal. Elemi és középiskoláit is itt végezte, majd a csíksomlyói tanítóképzőben tanult. A tanítóképző első, harmadik és negyedik osztályát Csíksomlyón, a második osztályt pedig az 1916-os menekülés miatt Debrecenben végezte.

Csíkkarcfalvi tanítóskodás után a román hadsereg katonája volt, majd beirakozott a budapesti Tanárképző Főiskolára, ahol matematika, fizika, kémia, és ének-zene szakon végzett. Tanulmányai után 1926-ban hazatért, és előbb Vulkánban tanított, majd Csíkszeredában, a tanítóképző tanáraként. Magyarországon szerzett diplomáját a román állam nem fogadta el, ezért három évvel később felmondtak neki.

1929-ben járt először Moldvában gyűjtőúton a csángóknál. Moldvai útja után hazatérve Kézdivásárhelyen tanított, majd Gyergyóalfaluba került kántornak, ahol 1936-ig működött. Összegyűjtött anyagát Bartóknak és Kodálynak is bemutatta, akik további kutatásokra ösztönözték.

A bécsi döntés után Hóman Bálint miniszter kinevezte a Kolozsvári Állami Tanárképző igazgatójává. 1943-ban „summa cum laude” doktorált néprajzból, Kelet-Európa történelméből és magyar irodalomból a kolozsvári egyetem bölcsésztudományi karán.

1944 őszén családjával Budapestre menekült, 1945-től a közoktatási, később a népjóléti minisztériumban dolgozott. 1948-ban elbocsátották állásából, ezután gazdálkodott, majd a földjét is elvették. Ebben az időszakban fizikai munkásként dolgozott, később egy általános iskolában taníthatott. Ezután 1961-es nyugdíjazásáig Budapesten a József Attila Gimnáziumban, és a Kaffka Margit Gimnáziumban tanított. Csak az 1960-as évektől jelenhetett meg könyvek formájában munkás életének gazdag termése.

Domokos Pál Péter kiemelkedően gazdag életpályáját 1992. február 18-án fejezte be Budapesten, életének kilencvenegyedik évében. A Farkasréti temetőben csángók és székelyek kísérték a koporsóját, nagyobbrészt moldvai falvakból érkezett gyászolók.

Domokos Pál Pétert a csángó magyar népcsoport egyik legfontosabb kutatójaként tartják számon. Első moldavai útjától kezdve szívügyének tekintette a moldvai magyarság néprajzának kutatását. Az 1920-as évek végétől több alkalommal bejárta a moldvai csángók falvait, gyűjtötte az ott élő magyarságra vonatkozó társadalmi és néprajzi anyagot, méltán nevezték a csángók vándorapostolának. Számos cikke, írása jelent meg különböző erdélyi lapok hasábjain, és a magyarországi néprajzi és irodalomtörténeti szaklapokban is.

A moldvai magyarság című munkájának első kiadása 1931-ben jelent meg Csíksomlyón (1934 –től több kiadásban megjelent Kolozsváron, majd 1987-ben és 2001-ben bővített, átdolgozott kiadásban adták ki újra).

A szülőföldhöz, Csíksomlyóhoz és Csíkhoz kapcsolódó munkássága is jelentős. Az 1920-as évek végétől a helyi népviselet, a hagyományok felélesztésére irányuló tevékenységével igyekezett ráébreszteni a székely népet saját értékeinek megbecsülésére. 1930 pünkösdjén Nagy Imrével és Vámszer Gézával együtt nagyszabású művészettörténeti és néprajzi kiállítással fogadták a csíksomlyói búcsúra érkezőket. Az általuk összegyűjtött és kiállított anyag képezte a későbbi csíkszeredai múzeum alapjait. Székely harisnyát viselt és szőttes bálokat szervezett, hogy tudatosítsa a népviselet és a hagyományok őrzésének fontosságát a falvakban. Kezdeményezője és egyik szervezője volt az 1931-ben elindított Ezer Székely Leány néptánc- és népviseleti találkozónak, 1931-ben megalapította a Csíki Néplapot.

A moldvai magyar vokális és hangszeres népzene, a szellemi és tárgyi néprajz, népi vallásosság, a társadalomnéprajz, a csángó történelem és művelődéstörténeti demográfia kutatása területén egyaránt jelentőset alkotott. A tizennyolcadik századi hangszeres magyar zenei emlékek, a kéziratos zenei források felkutatása és feldolgozása terén is jelentős a munkássága.

Bartók és Kodály munkásságának népszerűsítője, népdalgyűjtő tevékenységük egyik folytatója volt. Az “…édes hazámnak akartam szolgálni” című kötetben (Budapest, 1979) dallamokkal kiegészítve adta ki Kájoni János Cantionale Catholicum című énekgyűjteményét és Petrás Incze János Tudósítások című munkáját. Könyvet írt Márton Áron püspökről: Rendületlenül. Márton Áron Erdély püspöke( Budapest, 1989).

Nyugdíjas éveiben számos könyvben tette közzé a moldvai magyarokról gyűjtött ismereteit. Említésre méltó a Csángó népzene három kötete; Bartók Béla kapcsolata a moldvai csángómagyarokkal. Kiadta Lakatos Demeter szabófalvi csángó költő verseit. 1987-ben és 2001-ben pedig megjelent a Moldvai magyarság című munkájának két újabb kiadása.

“Életem fő célja az volt, hogy a magyar műveltség hiátusait, hiányait pótoljam. Ha bármiféle okmányt találtam, vagy olyan zenedarabra leltem, amivel a magyar műveltség épületét magam is építhettem, akkor okvetlenül megfogtam és a helyére tettem. Érdekes lenne felsorolni, akár számvetésként is, hogy mik is voltak ezek a téglácskák.” – vallotta visszaemlékezéseiben (Az én Erdélyem. Domokos Pál Péter elmondja életét Balogh Júliának. Budapest, Vita Kiadó, 1988).

Domokos Pál Péter sokrétű, gazdag életművét számos díjjal, kitüntetéssel ismerték el:

1986 – Bethlen Gábor-díj

1991 – Széchenyi-díj Kimagasló életművéért, nemzeti múltunk kutatásáért.

1991 – Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt

2002 – Magyar Örökség díj /posztumusz/

2006 – Magyar Művészetért díj /posztumusz/

Domokos Pál Péter alakját tisztelet övezi szülőföldjén. Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban emléktáblát avattak tiszteletére. Szülőhelyén, Csíksomlyón, a volt Csíksomlyói Tanítóképző épülete előtt egészalakos szobra láható, Bodó Levente szobrászművész alkotása.

Születésének századik évfordulója tiszteletére 2001. április 11-én emlékülést szervezett a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület. Az emlékülésen elhangzott előadások szövegét Halász Péter szerkesztésében 2004-ben adta közre az egyesület.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Domokos Pál Péter Széchenyi-díjas néprajzkutató, tanár, zenetörténész, a moldvai csángó népcsoport legismertebb kutatója, akit Szabó T. Attila nyomán metaforikusan a csángók vándorapostolának is neveznek. A moldvai magyar vokális és hangszeres népzene, a szellemi és tárgyi néprajz, népi vallásosság, a társadalomnéprajz, a csángó történelem és művelődéstörténeti demográfia kutatása területén egyaránt jelentőset alkotott. Zenetörténészként munkássága főként a tizennyolcadik századi magyar zenei emlékek, a hangszeres magyar tánczene forrásainak, zenei kéziratoknak a felkutatása és feldolgozása terén jelentős.

Egyik legjelentősebb monográfiája a Moldvai magyarság, amelynek első kiadása 1931-ben jelent meg Csíksomlyón, Péter Ferenc nyomdájában. A történeti-néprajzi munka a moldvai magyarság kutatásának alapműve, olyan hatalmas adattár, amely később számos kutatót indított a moldvai csángó népcsoport vizsgálatára.

„Hatalmas néprajzi, népzenei, történeti anyagot tárt fel a moldvai csángók között. Példát mutatott egy olyan kutatásra, mely külső nehézségek, sőt sokszor veszélyek ellenére egy fél évszázad alatt kiterebélyesedett.” – fogalmazott Balassa Iván néprajzkutató.

Halász Péter néprajzkutató a Domokos Pál Péter halálának 25. évfordulójára szervezett csíkszeredai emlékünnepségen kiemelte: “Munkásságát túlzás nélkül úgy jellemezhetjük, hogy elsősorban a magyar művelődéstörténet fehér foltjainak megszűntetésére törekedett. Mégpedig tudatosan!” (Halász Péter írása megjelent a Művelődés 2017 évi 2-es számában).

Sokrétű kutatói, tudományos munkája mellett fontos kiemelni a Csíksomlyóhoz és Csíkhoz kapcsolódó munkásságát, a helyi népviselet, a hagyományok felélesztésére irányuló tevékenységét, törekvését. Domokos Pál Péter életműve szorosan kötődik szűkebb szülőföldjéhez, ugyanakkor szerteágazó tudományos munkássága az egész magyarság kulturális örökségének részét képezi. Javasoljuk életművének felvételét a Hargita Megyei Értéktárba.

A megyei értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források).

Fontosabb művei, megjelent kötetei:

A moldvai magyarság. Csíksomlyó, 1931., 2. bőv. kiad. Kolozsvár, 1934,; 6. kiad. [sajtó alá rend. Fazakas István], Budapest : Fekete Sas, 2001.

Zemlényi János kéziratos énekeskönyve (XVII. század), Kolozsvár, 1939.

Adalékok Moldva történetéhez. Kolozsvár, 1940.

Mert akkor az idő napkeletre fordul. Ötven csángómagyar népdal. Kolozsvár, 1940.

Moldvai csángó mese és négy csángómagyar ének. Kolozsvár, 1942.

Rezeda. 96 csángómagyar népdal. Budapest, Zeneműkiadó, 1953.

Hangszeres magyar tánczene a XVIII. században. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978.

„…édes Hazámnak akartam szolgálni…”.: Kájoni János Cantionale Catholicum ; Petrás Incze János Tudósítások. Budapest, Szent István Társulat, 1979.

Bartók Béla kapcsolata a moldvai csángómagyarokkal. Népdalok, népmesék, népszokások, eredetmondák a magyar nyelvterület legkeletibb részéről. Budapest, Szent István Társulat, 1981.

Az én Erdélyem. Domokos Pál Péter elmondja életét Balogh Júliának. Budapest, Vita Kiadó, 1988. (Életutak 1. Oral History Arhivum) Online elérés: Oral History Archivum (OHA). http://www.visszaemlekezesek.hu/domokos-pal-peter

Rendületlenül. Márton Áron, Erdély püspöke. Szeged, Eötvös Kiadó – Szent Gellért Egyházi Kiadó, 1989.

Múltbanéző. Tanulmányok. Budapest, Magvető, 1990.

A moldvai magyarság. Budapest : Fekete Sas, 2001.

Moldvai útjaim. Csíkszereda, Hargita Kiadóhivatal, 2005.

Társszerző:

Csángó népzene I-II. (Rajeczky Benjaminnal). Budapest, Zeneműkiadó, 1956., 1961.

Csángó népzene III. (Rajeczky Benjaminnal). Budapest, Editio Musica, 1991.

Válogatott bibliográfia és források:

Almási István: Domokos Pál Péter emlékezete. In: Székelyföld V. (2001) 6. 72-80.

Almási István: Domokos Pál Péter népzenekutatásainak jelentősége. In: Erdélyi Múzeum,63. kötet, 2001. 3-4.füzet. Online elérés: http://epa.oszk.hu/00900/00979/00022/m03almasi.htm

Balogh Edgár: A csángók vándorapostoláról. In: A Hármas kis tükör. Budapest: 1945., 219-222 o.

Beke György: Magunk keresése. 1972.

Beke György: Domokos Pál Péter öröksége. In: Honismeret, 1992/ 3.

Domokos Mária: Domokos Pál Péter írásainak válogatott bibliográfiája. In: Székelyföld V. (2001) 6. 87-92.

Hajdú Demeter Dénes (szerk.): In memoriam Domokos Pál Péter. Budapest: Erdély Művészetéért Alapítvány, s.a. (Erdélyi Füzetek 2.)

Halász Péter: Domokos Pál Péter moldvai útjai. In: Domokos Pál Péter: Moldvai útjaim. Kétnyelvű kiadás. (Bibliotheca Moldaviensis.) Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2005. 5-28 o.

Halász Péter (szerk.): „Megfog vala apóm szokcor kezemtül…” Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére. Budapest, Lakatos Demeter Egyesület, 1993.

Halász Péter (szerk.): „…Teljes célomat elértem.” Domokos Pál Péter születésének századik évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai. 2001. április 11. Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, Budapest, XXX (Csángó Füzetek 4.)

Halász Péter: Domokos Pál Péter halálának 25.éves évfordulója. In: Művelődés. 2017., 2.szám

Lukács László: „Domokos Pál Péter, Magyarország királya”. In: Honismeret XXIV. (1996) 3. 58-60. (Megjelent még: In: Pozsony Ferenc (szerk.): Csángósors. Moldvai csángók a változó időkben. Budapest, é. n. [1999]. 155-157.)

Oláh Gál Elvira: A moldvai csángómagyarok vándorapostola. Beszélgetés Domokos Pál Péterrel 1990. május havában. In: Székelyföld II. 1998., 7. 98-108 o.

Szabó T. Attila: A transylvan magyar társadalomkutatás. In: Hitel 1938/1.

Székedi Ferenc: Évek, emlékek, életem. Beszélgetés a kilencven esztendős Domokos Pál Péterrel. Csíki Lapok, 1991. január 15 (Megjelent még: Ezer Székely Leány Napja. Csíkszereda Kiadóhivatal – Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadója, 2010., 15-20 o.

Szőcs János: Domokos Pál Péter Csíkszeredában. In: Székelyföld V., 2001., 6. 56-69 o.

Tánczos Vilmos: Nekem nem az a hazám, amit Kádár vagy Rákosi mondott… Interjú Domokos Pál Péterrel. In: Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) (1991) 40. és 41-42. (Megjelent még: Székelyföld V., 2001., 6. 43-54.; Academica Transsylvanica. Beszélgetések erdélyi tudósokkal. Mirk Szidónia Kata (szerk.): Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2007. 403-413 o.)

Online források:

Domokos Pál Péter. Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. Online változat: https://kriterion.ro/glossary/domokos-pal-peter/

Domokos Pál Péter: Vissszamlékezés. Oral History Archivum (OHA). Az interjút készítette Balog Júlia 1986-ban. A visszaemlékezést Topsits Judit szerkesztette. http://www.visszaemlekezesek.hu/domokos-pal-peter

Domokos Pál Péter. Életrajzi szócikk. Hargita megyei személyiségek adatbázisa.

http://szemelyisegek.konyvtar.hargitamegye.ro/hu/d/59/span-classunderdomokos-pal-peterspan

Halász Péter: Domokos Pál Péter halálának 25.éves évfordulója. In: Művelődés. 2017. 2.szám

https://muvelodes.net/enciklopedia/domokos-pal-peter-halalanak-25-evfordulojara?fbclid=IwAR0-L2KljR7eZIg3VAeIY2AEr–x2A9MD6fQmDfv0QITixCk6QJJXqdMu-o

Filmek, videók (szabadon elérhetők a You tube csatornán):

In memoriam Domokos Pál Péter 1901-1992 https://www.youtube.com/watch?v=Q1sdrQ1gL8w