- A JAVASLATTEVŐ ADATAI
- A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:
Kájoni János Megyei Könyvtár
- A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
Név: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, osztályzvezető
Levelezési cím: 530223 Csíkszereda, Stadion utca 1/bis
Telefonszám: 0720 544093
E-mail cím: kelemen.katalin@yahoo.co.uk
A MEGYEI ÉRTÉK ADATAI
A megyei érték megnevezése: Kájoni János életműve
A megyei érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
- Kulturális örökség
A megyei érték fellelhetőségének helye:
A Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor, a Gyergyószárhegyi ferencrendi kolostor;
A Csíki Székely Múzeum régikönyv gyűjteményében őrzött csíksomlyói Ferences Kolostor könyvtárának 16-18. századi állománya, amelyben Kájoni fennmaradt, nemzetközileg ismert zenei kéizratai és nyomtatott munkái is megtalálhatók.
Értéktár megnevezése, amelybe a megyei érték felvételét kezdeményezik:
- Megyei
A megyei érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
Életrajzi adatok:
Kájoni János XVII. századi tudós ferencrendi szerzetes, zeneszerző és dallamgyűjtő, orgonista és orgonakészítő, nyomdaalapító és könyvkiadó, építész, történetíró, botanikus.
Életrajzírói különbözőképpen vélekednek születési helyéről, valószínüleg a Kolozs megyei Jegenyén született 1629 végén, vagy 1630 elején, más vélemény szerint az akkori Belső-Szolnok vármegyében, Kiskajánban (ma Beszterce-Naszód megye). Román családból származott, maga is többször használta a „valachus” jelzőt neve mellett. A román nyelvű szakirodalomban a Ioan Căianu, vagy a Ioan Caioni névváltozat is ismert, ő maga legtöbbször a latin Joannes Kajoni formában használta nevét.
- szeptember 7-én, tizennyolc éves korában lépett be a ferences rendbe Csíksomlyón, 1655-ben szentelték pappá Nagyszombatban.
A nagy tudású ferences szerzetes, Kájoni János gazdag életműve szorosan kapcsolódik Csíksomlyóhoz, 1652-1657 között a kolostor fiatal orgonistájaként hangszereket, virginálokat javított és készített. 1659-ben részt vett a csíksomlyói orgona beszerzésében, később kijavítatta, újjáépítette az 1661-es csíki tatárbetörés idején elégett orgonát.
Kájoni vezette a mikházi és a szárhegyi kolostorok építését, orgonát készített Csíksomlyón, Mikházán, Szárhegyen és Székelyudvarhelyen.
A mikházi ferences kolostor élére 1663-ban Kájoni Jánost nevezték ki a ferences rend elöljárói, 1666-ban ő kezdte el a kolostor kőépületének építését, orgonát is készíttetett a templomba. Két jeles zenei munkáját is Mikházán írta. 1667-ben készült Organo Missale című egyházi zenei gyűjteménye a ferences növendékek és leendő orgonisták számára, a Sacri Concentus című, motettákat tartalmazó orgonatabulatúrás kéziratát 1669-ben szerkesztette, Lodovico da Viadana olasz zeneszerző művei alapján.
Kájoni élete során több alkalommal tevékenykedett a gyergyószárhegyi ferences kolostorban. Valószínűleg 1664-ben kapta meg az első házfőnöki megbízatását Gyergyószárhegyen, 1669-1675 közt ismét a szárhegyi kolostor gvárdiánja volt. Ezek az évek életének egyik legtermékenyebb időszakát képezik, újjáépíttette a kápolnát és a kolostort, orgonát is épített Szárhegyen.
Csíksomlyón 1675-ben megalapította a Székelyföld első nyomdáját, ahol elsőnek 1676-ban Cantionale Catholicum címmel kiadta katolikus énekeskönyvét, amely több kiadást is megért.
Művének előszavában írja: “… Édes Hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent …”
A Kájoni által alapított könyvsajtón két évszázadon át tankönyveket ima- és énekeskönyveket nyomtattak, itt készültek 1849-ben a Hadi Lap című forradalmi lap számai.
1675-1678 között az erdélyi ferences kusztódia őre volt, 1677-től püspöki helynökként tevékenykedett.
1681 és 1684 között Csíksomlyói házfőnökként a templom és a rendház helyreállításáért, felújításáért munkálkodott, majd 1682-ben felszenteltette a templomot. Csíksomlyón ma is él Kájoni szellemisége, a ferencesek nagy tisztelettel adóznak emlékének.
Páratlanul gazdag, sokoldalú munkásságát 1687. április 25-én, 57 éves korában, a szárhegyi kolostorban bekövetkezett halála szakította félbe. Kívánsága szerint Kájonit jeltelen sírba temették el, valószínűleg a halála után épült mai templom oltárának közelében nyugszik.
Az erdélyi ferences őrség ügyeinek intézése mellett Kájoni szervezte és gyarapította a csíksomlyói kolostor könyvtárát. Ma is sok kézjegyével ellátott könyv megtalálható a Csíki Székely Múzeumban őrzött ferences könyvtári gyűjteményben, amely Erdély egyik legértékesebb és leggazdagabb középkori egyházi gyűjteménye.
Kájoni életművének legismertebb területe zenei tevékenysége. A róla elnevezett Kájoni kódex – kéziratban fennmaradt dalgyűjtemény, amely egyházi művek mellett világi énekeket is megörökített (csak részben Kájoni kézírásában) – a 17. század egyik legjelentősebb erdélyi zenetörténeti forrása.
Kájoni János egész életén át tevékeny szerepet vállalt az erdélyi ferences őrség (kusztódia) ügyeinek intézésében. A rend történetírójaként is számon tartják, 1683-1684 között megírta az erdélyi ferences kusztódia történetét 1630-tól kezdődően. A kézirat a Liber niger vagy Fekete könyv (1683-1684) néven ismert, fekete, vaknyomásos bőrkötéséről. Kájoni munkája a későbbi ferences rendtörténetek fontos forrása, magyar fordítása kritikai kiadásban 1991-ben jelent meg Fekete könyv címmel.
A szakirodalom több mint húsz címet tart nyilván kéziratban fennmaradt és nyomtatásban megjelent munkáiból. Tartalmi szempontból nagy változatosság jellemzi munkáit, van köztük egyházi és világi irodalom, énekeskönyv, latin-magyar versgyűjtemény, kolostori rendtartás, kalendárium, imádságoskönyv, herbárium, székely ábácé és történeti munka.
Ismert műveiből négy jelent meg nyomtatásban saját kiadásában. Számos műve jelentős az erdélyi művelődés- és tudománytörténet szempontjából, például Herbáriuma, az 1656-1673 közt keletkezett értékes botanikai kézirata.
Kájoni János műveinek jegyzéke, valamint a Kájoni életével és működésével kapcsolatosan nyomtatásban megjelent művek jegyzéke P. Benedek Fidél összeállításában megtalálható a Csíksomlyó című tanulmánykötetben, amelyet Sas Péter rendezett sajtó alá (Kolozsvár: Szent Bonaventúra, 2000).
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
Kájoni János, a nagy tudású 18. századi ferencrendi szerzetes korának igazi humanista személyisége volt, akit méltán emlegetnek polihisztorként. Teológiai, zenei, irodalmi, történelmi, botanikai tárgyú műveivel hozzájárult a 17. századi Erdély művelődéséhez, műveltségének kibontakozásához. Sokoldalú tudományos, irodalmi, zenei és építő munkájával jelképes személyiséggé vált.
Kájoni gazdag életműve szorosan kapcsolódik Csíksomlyóhoz. Nevéhez fűződik a csíksomlyói nyomda alapítása 1676-ban, amelynek művelődéstörténeti jelentősége felbecsülhetetlen, általa kapcsolódhatott a Székelyföld az európai könyves kultúra vérkeringésébe. Az általa alapított könyvsajtó Erdély egyetlen katolikus nyomdája volt a 18. század első feléig. Kájoni a könyvsajtó első kiadványaként nyomtatta ki 1676-ban Cantionale Catholicum című latin-magyar nyelvű katolikus énekeskönyét, amely a 17. század egyik legjelentősebb katolikus énekgyűjteménye.
Több mint két évszázadon át működött a nyomda Csíksomlyón, számos egyházi kiadványt, ima- és énekeskönyvet, tankönyvet nyomtattak itt. 1849-ben itt nyomtatták a Hadi Lap című forradalmi lap számait. Jelenleg a Csíki Székely Múzeum kiállításán látható a 18. században felújított könyvsajtó, több jelentős 17-18. századi nyomtatványával együtt.
Kájoni az erdélyi ferences kusztódia ügyeinek intézése mellett szervezte és gyarapította a csíksomlyói ferencesek könyvtárát is, Erdély egyik legrégebbi és legértékesebb katolikus gyűjteményét. Ma is sok kézjegyével ellátott könyv megtalálható a Csíki Székely Múzeumban őrzött ferences gyűjteményben.
Kájoni János gazdag életművének legjelentősebb és legismertebb területe zenei tevékenysége. Ő az első erdélyi zenész, aki európai hírnévre tett szert, fennmaradt zenei művei bizonyítják kapcsolódását a kor európai szellemi kultúrájához.
Legértékesebbnek tartott zenei munkája a Kájoni-kódex, a kelet-közép-európai régió és azon belül a 17. századi Erdély zenetörténetének egyik legjelentősebb forrása. A korabeli zenei kéziratokra jellemző orgonatabulatúrás hangjegyírással 1634-1671 között lejegyzett kottagyűjteményt a 20. század elején Seprődi János zenetörténész nevezte el Kájoniról, ugyanis részben az ő kézírásában maradt fenn. A zenei gyűjtemény Európa számos részéből származó dallamokat tartalmaz, egyházi énekek mellett korabeli világi énekeket, köztük sok táncot is. Változatos tartalmával hiteles közvetítője a 17. század erdélyi magyar zenei életnek, ugyanakkor bizonyítéka annak, hogy Kájoni János sokoldalú kapcsolatban állt a korabeli európai zenei élettel.
A sokáig elveszettnek hitt értékes zenei gyűjtemény 1985-ben került elő a csíksomlyói ferences kolostor könyvtárának kincsei közt. Az 1980-as évek végén restaurált kéziratot jelenleg a Csíki Székely Múzeumban őrzik. Codex Caioni címmel 1993-ban jelent meg hasonmás- és modern, átírt kiadásban, a Musicalia Danubiana sorozatban, román-magyar közös kiadásban. Ennek a kiadásnak is köszönhető, hogy a Kájoni-kódex dallamai Európa-szerte hazai és külföldi régizene együttesek repertoárjában szerepelnek.
A tudós ferences szerzetes egyéniségének nagyságát már kortársai felismerték, munkásságának, humanista egyéniségének igazi értékelésére azonban csak több mint két évszázad elteltével került sor. Rendkívüli életművét sokan kutatták, megkísérelve elhelyezni alakját a művelődés történetében.
- Benedek Fidél (1907-1979) ferencrendi történész, tartományfőnök, aki részletes tanulmányt szentelt Kájoni életművének, többek között így írt róla: “Kájoni János ferences atya neve és érdeme az átlagon felül emelkedik… Akkora egyéniség személyében, és oly értékhordozó műveiben, hogy magasra kell emelni őt. Nemcsak önmagáért, hanem az építő és hasznos közjóért.”
A Kájoni-kutatás bibliográfiája rendkívül gazdag, mind magyar, mind román nyelven számos kutató foglalkozott mindenekelőtt zenei hagyatékának, életművének feltárásával. Fennmaradt munkáinak egy részét újabban kiadták, a Kájoni-kutatás előtt azonban újabb feladatok is állnak.
Kájoni személyét nagy tisztelet övezi Erdélyben, neve, emlékezete él szülőföldjén. Alakját szobrok, műalkotások örökítik meg, Hargita megyében intézmények viselik a nevét. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, valamint a Joannes Kájoni Szakközépiskola mellett a csíkcsicsói általános iskola is az ő nevét vette fel.
Születésének 350. éves évfordulójára emlékezve, 1979. szeptember 20-án, a csíkszeredai Mikó-vár udvarán In memoriam Joannis Kajoni címmel szerveztek emlékhangversenyt, ez az esemény tekinthető az 1980-tól kezdődő Csíkszeredai Régizene Fesztivál előfutárának. Kájoni János szellemisége, zenei hagyatéka a kezdetektől végigkísérte a mára nemzetközi méreteket öltött régizenei fesztivált. Kájoni születésének 390 éves évfordulóján – a Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezésére – 2019-2020-ban a Joannes Kájoni 390 emlékév keretében a kiváló polihisztor szerzetes szellemi öröksége előtt tisztelegtek Erdélyben. Az emlékévben a régizene fesztivál mellett számos rendezvény elevenítette fel páratlanul gazdag, sokoldalú életművét.
Kájoni életművének időszerűsége és egyetemessége rendkívüli sokoldalúságában és abban a kövekezetességben rejlik, amellyel életét az alkotó, értékteremtő, építő tevékenységnek, a közjó szolgálatának szentelte.
A megyei értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források).
Források, Kájoni János műveinek modern kiadásai:
Domokos Pál Péter: “…édes hazámnak akartam szolgálni”. Budapest, 1979. (Cantionale Catholicum).
Kájoni János kéziratai és nyomtatott énekeskönyve. In: Régi Magyar Költők Tára XVII. század. Szerk. Stoll Béla.15/B. Argumentum, Budapest, 1992.
Codex Caioni saeculi XVII. Facsimile, ed. Saviana Diamandi, Intr. S. Diamandi, Ágnes Papp. Bucureşti, 1993. (Musicalia Danubiana 14/A).
Codex Caioni saeculi XVII. Transcriptiones, ed. Saviana Diamandi, Ágnes Papp. 1-2. kötet. Budapest, 1994, 1993. (Musicalia Danubiana 14/B).
Kájoni János: Organo Missale. Közreadja: Richter Pál. Csíkszereda, Státus Kiadó, 2005.
Válogatott bibliográfia:
Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor. V. kötet. Balassi Kiadó, Budapest, 2006.
Romániai Magyar Irodalmi Lexikon. I. Kötet Kriterion, Bukarest,1991. Online elérés: http://lexikon.kriterion.ro/szavak/1801/
Benkő András: Kájoni János, a humanista muzsikus. In: Korunk 1981/11.
A Csíksomlyói ferences nyomda és könyvkötő műhely. A csíksomlyói ferences nyomdászok és könyvkötők emlékére. Kiállítási katalógus. A kiállítást rendezte és a katalógust szerkesztette Muckenhaupt Erzsébet. Csíki Székely Múzeum, 2007.
Diósi Dávid: Kájoni János, a dallamgyűjtő. In: Ezeréves múltunk. Tanulmányok az erdélyi egyházmegye történelméről. Szerk. Marton József, Bodó Márta. Budapest – Kolozsvár, 2009.
György József: A ferencrendiek élete és működése Erdélyben. Kolozsvár, 1930.
Jénáki Ferenc: Kájoni János énekeskönyve és forrásai. Kolozsvár, 1914.
Muckenhaupt Erzsébet: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. Könyvleletek 1980-1985. Budapest – Kolozsvár, 1999.
Muckenhaupt Erzsébet: A Csíki Székely Múzeum “Régi Magyar Könyvtár”- a. I. (1498-1710). Katalógus. Csíkszereda, Csíki Székely Múzeum, 2009.
- Benedek Fidél: Kájoni János. In.: P. Benedek Fidél: Csíksomlyó: tanulmányok. Sajtó alá renedezte Sas Péter. Kolozsvár, Szent Bonaventura, 2000.
Pap Ferenc: Kájoni János és a csíksomlyói nyomda művelődéstörténeti jelentősége. In: Korunk 1972/3.
Seprődi János: A Kájoni-kódex irodalom- s zenetörténeti adalékai. In: ITK, 1909.
Online elérhető források:
Kájoni János. Hargita megyei személyiségek adatbázisa (Kájoni János Megyei Könyvtár)
http://szemelyisegek.konyvtar.hargitamegye.ro/hu/d/38/span-classunderkajoni-janosspan
Névadónk: Kájoni János. A Kájoni János Megyei Könyvtár weboldala
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/h/119/nevadonk-kajoni-janos
Kájoni János. Csíksomlyói kegytemplom és kolostor honlapja
http://www.csiksomlyo.ro/index.php/a-kolostor/hiressegek/23-kajoni-janos
A Csíki Székely Múzeum honlapja: Régikönyv gyűjtemény – Kéziratok
https://www.csikimuzeum.ro/csiki.php?l=hu&m=1&sm=2&ssm=7&id=47
Joannes Kájoni 390. A Joannes Kájoni emlékév facebook oldala
https://www.facebook.com/Kajoni390/
Urbán Erik O.F.M: Ki-ki villan belőle a nagy ember sugárzása. A Kájoni év margójára.
A Csíkszeredai Régizene Fesztivál idén Joannes Kájoni munkássága előtt tiszteleg. Művelődés 2020/6
Videók, a You tube csatornán elérhető zenei fevételek:
Kájoni János: Énekek a Cantionale Catholicumból (1676) – Bognár Szilvia, Kónya István
https://www.youtube.com/watch?v=JZUBz_TWA-k
Codex Régizene Együttes – Táncok a Kájoni kódexből (2.)
https://www.youtube.com/watch?v=clax_e1lRPU
A megyei érték hivatalos weboldalának címe:
III. MELLÉKLETEK
- Az értéktárba felvételre javasolt megyei érték fényképe vagy audióvizuális-dokumentációja.
- A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek.
- A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat.
Csatolt fotók:
Kájoni János arcképe (a festmény eredetijét a Csíksomlyói Ferences Kolostor gyűjteményében őrzik)
Kájoni János mellszobra a Csíksomlyói ferencrendi Kolostor udvarán, Ferencz Ernő szobrász alakotása
Kájoni János: Cantinale Catholicum, a csíksomlyói nyomda első kiadványa, 1676
Kájoni János mellszobra, Gheorghe Adoc alkotása, a gyergyószárhegyi ferences kolostor falában
Kájoni János mellszobra a Csíksomlyói ferencrendi Kolostor udvarán
