Xántus János világutazó, etnográfus, természetkutató

Készítette:

Kelemen Katalin

Csíkszereda, 2021. július 3.

A JAVASLATTEVŐ ADATAI
A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Kájoni János Megyei Könyvtár

A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár

Levelezési cím: 530223 Csíkszereda, Stadion utca 1/bis

Telefonszám: 0720 544093

E-mail cím: kelemen.katalin@yahoo.co.uk

A MEGYEI ÉRTÉK ADATAI

A megyei érték megnevezése: Xántus János világutazó, etnográfus, természetkutató

A megyei érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:Kulturális örökség

A megyei érték fellelhetőségének helye:Kárpát-medence

Értéktár megnevezése, amelybe a megyei érték felvételét kezdeményezik:Megyei

A megyei érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Xántus János világutazó, etnográfus, természetkutató. A XIX. századi utazók egyik jelentős alakja, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője, a budapesti Állatkert első igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Névváltozatok: Csíktaplocai Xántus János; Xantus János

Életrajzi adatok:

A Somogy vármegyei Csokonyán született 1825. október 5-én (a település mai neve Csokonyavista). A székely eredetű csíktaplocai Xantus család leszármazottja. Az őseik a 16. század elején görög földről települtek be Erdélybe, a család Csíktaplocán élt, innen költözött át a Dunántúlra. Apja, Xántus Ignác a Széchenyi család Somogy megyei birtokainak jogi ügyintézője, 1828-ban Somogy vármegye főügyésze volt.

A gimnázium első évét a győri bencés gimnáziumban végezte, majd Pécsre került a püspöki líceumba. Jogi tanulmányait követően 1847-ben Pesten tett ügyvédi vizsgát. Az 1848-as forradalom idején nemzetőrnek állt, harcolt a pákozdi csatában is. 1849 februárjában Érsekújvárnál elfogták, a világosi fegyverletétel után büntetésként besorozták a császári hadseregbe, ahonnan kalandos úton megszökött.

1850-ben Londonba emigrált, de 1852. május 8-án továbbment az Amerikai Egyesült Államokba. Amerikában számos megpróbáltatást kellett elviselnie. Volt újságkihordó, matróz, boltossegéd, könyvkereskedő, zongoratanár, gyógyszerész, nyelvtanár, kubikos. A hadsereg egyik nyugaton portyázó alakulatában szolgálva jutott el a Sziklás-hegységen túlra, később részt vett a transzkontinentális vasút nyomvonalának kijelölésében, az Arkansas folyó forrásvidékének feltérképezésében.

Amerikában vált elismert természetrajzi gyűjtővé. 1855-ben belépett az Egyesült Államok katonai mérnökkarába, Kansasba került, itt annak az orvosként dolgozó William Hammondnak a segítőjévé vált, aki amatőr ornitológusként a washingtoni Smithsonian Intézet és a philadelphiai Természettudományi Akadémia számára gyűjtött. Ez fordulópontot jelentett az életében, később ezeknek az intézeteknek végzett gyűjtőmunkát Amerika ismeretlen tájain, köztük Dél-Kaliforniában is. Az általa fölfedezett 390 faj közül 290 erről a területről való, melyek közül csaknem ötven viseli Xántus nevét. Utazásai során külön figyelmet szentelt a helyi bennszülött népek – az indiánok – megfigyelésére, leírására.

Munkáját kezdték elismerni tudományos körökben. Ebben az időszakban lépett kapcsolatba a Magyar Nemzeti Múzeummal. Első gyűjteménye 1859 júniusában érkezett meg Magyarországra, és Amerikából való végleges hazatéréséig 7300 zoológiai objektummal gazdagította a Nemzeti Múzeumot.

Családja 1856 elején Csokonyáról Győrbe költözött, ezért Amerikából ide küldte haza leveleit 1856 decemberétől. Levelek Éjszakamerikából címmel Pesten 1858 nyarán jelent meg levelézése. 1858 őszére elkészült az Utazás Kalifornia déli részeiben című művének kézirata is, amely 1860 elején hagyta el a nyomdát.

Xántust publikációi, állat- és növénytani gyűjtőmunkája elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1859 decemberében levelező tagjává választotta.

1861-ben, az önkényuralom enyhülése után visszatért Magyarországra az időközben Győrött letelepedett családjához. Itthon a vármegye a törvényhatósági bizottság tiszteletbeli tagjává választotta.

A személyét övező nagy lelkesedés ellenére sem sikerült biztos egzisztenciát teremtenie, így 1862-ben ismét az Egyesült Államokba utazott, New Yorkba. Utazásának egyes állomáshelyeiről színes tudósításokat küldött a győri lap számára Levelek külföldről címmel.

1862 decemberében kinevezték amerikai konzulnak Mexikó egyik kikötővárosába, Manzanillóba. 1863 júliusában állásából felmentették, ezután hajóbiztosítási ügynökként tevékenykedett. 1864. július 16-án hazatért Amerikából, megromlott egészsége miatt Ó-tátrafüredre utazott gyógykezelésre, majd erdélyi körutat tett, meglátogatta Csiktaplocán élő rokonait.

Részt vállalt a pesti Állatkert létrehozásában, amelynek első igazgatója volt 1866-os megnyitásától. Terepen való gyűjtéssel is igyekezett gyarapítani az Állatkert állományát, beutazta az Al-Dunát, hogy vízi és gázló madarakat gyűjtsön az Állatkert számára.

1868 végén Eötvös József kultuszminiszter felkérésére, az Osztrák–Magyar Monarchia kelet-ázsiai expedíciójának tagjaként gyűjtőútra indult. Bejárta Sziámot, Kínát, Japánt, de Jáva szigetére és Borneóba már egyedül ment, ugyanis kibékíthetetlen ellentétbe került az expedíció osztrák résztvevőivel. Borneóról származik utazásának legértékesebb, legteljesebb néprajzi gyűjteménye is.

Csaknem kétévnyi távollét után tért haza, összesen 2533 tárggyal gyarapította a Nemzeti Múzeumot. Értékes gyűjteménye képezi a Néprajzi Múzeum alapját. Gazdag gyűjteményének bemutatása olyan elismerést vívott ki, hogy annak néprajzi részéből 1872 márciusában létrehozták a Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályát.

Xántus 1872-től a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őre, 1873-tól igazgatója volt. Az önálló néprajzi múzeum megalapítását tűzte ki céljául, mely csak élete alkonyán valósulhatott meg. Alapító tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak, 1890-ben alelnökké is megválasztották. 1892-ben a Néprajzi Társaságnak is az elnöke lett. Írt magyar, angol, spanyol, német és latin nyelven.

Xántus János elborult elmével, 1894. december 13-án hunyt el Budapesten. Hamvait a Kerepesi temetőben (Fiúmei Úti sírkert) helyezték örök nyugalomra.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

Xántus János a XIX. századi utazók egyik jelentős alakja, a magyar néprajzi muzeológia megteremtője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Munkásságának eredményeit számon tartja a néprajztudomány, a muzeológia, a természettudomány és a földrajztudomány. Ő volt a Budapesti Állatkert első igazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi gyűjteményének megalapozója, a Néprajzi Múzeum előfutárának alapítója és első őre. Életpályáját polihisztori sokoldalúság jellemzi, tevékenysége több területen is kiemelkedő, az állat-, a növénytan vagy az etnográfia területén egyaránt. Útikönyvek, ismeretterjesztő írások szerzője. Amerikában, majd Kelet-Ázsiában végzett természetrajzi kutatásai és gyűjtései rendkívüli jelentőségűek. Közel ötven növény- és állatfaj tudományos neve állít emléket Xántusnak: az őszirózsafélék családjába tartozó Chaenactis xantiana, az állatvilágban a kolibrifélék közül a Hylocharis xantusii, a gekkófélék közül a Phyllodactylus xanti, sőt, a pikkelyes hüllők egyik családjának tudományos neve Xantusiidae.

“Aligha akad a hazai múzeumtörténetben Xántus Jánosnál sokoldalúbb, több műtárgyat összehordó gyűjtő. Ebbéli tevékenysége csaknem fél évszázadot ölelt föl, amiből több mint egy évtizedet az amerikai kontinensen töltött, de megfordult Dél- és Kelet-Ázsia jó részén, az indonéz szigetvilágban és bejárta Magyarország zegét-zugát. (…) A magyar, észak-amerikai és európai múzeumok számára összehordott tárgyainak száma minden bizonnyal meghaladja a kétszázezret. Egyedül az osztrák–magyar kelet-ázsiai expedícióból több mint 155 000 objektummal tért haza 1870 novemberében, másfél évszázaddal ezelőtt.” (Gyarmati János: Xántus János és gyűjteményei. Néprajzi Múzeum online gyűjtemények http://xantus.neprajz.hu/about)

1951-ben Győrött múzeumot neveztek el Xántus Jánosról, 2000-ben a nevét viselő budapesti idegenforgalmi középiskolában felavatták mellszobrát, Domonkos Béla szobrászművész alkotását. Egész életében ragaszkodott családjának székely, csíktaplocai gyökereihez. A ma Csíkszeredához tartozó Csíktaplocán az általános iskola 1995 óta az ő nevét viseli. Emlékére az iskolaépület déli falán avatták fel 1995 májusában a domborműves emléktáblát, Bodó Levente szobrász alkotását.

Xántus János sokoldalú néprajzi és természettudományos gyűjtőmunkája, intézményalapító és szervező munkássága a magyar tudomány és művelődés történetének kiemelkedő fejezete. Következésképpen javasoljuk felvételét a Hargita Megyei Értéktárba, mint jelentős kulturális örökséget képviselő értéket.

A megyei értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források).

Bibliográfia:

Fontosabb művei (magyarul):

Xantus János levelei Éjszakamerikából. Közli Prépost István, Pest 1858; https://mek.oszk.hu/06900/06919/cedula.html

Utazás Kalifornia déli részeiben. Pest, 1860;

Xántus János: Utasítás természetrajzi tárgyak gyűjtésére, elkészítésére, megtartására és tovaszállitására. K. Magyar Természettudományi Társulat, Pest: Eggenberger, 1862

https://mek.oszk.hu/15600/15684/#

A közoktatási minister megbízásából 1869 – 70-ben Keletázsiában…gyűjtött…népismei tárgyak leíró sorozata. Pest, 1871;

Vezető a Magyar Nemzeti Múzeum népismei gyűjteményében. Bp., 1874;

Néhány hét Ceylon szigetén. Bp., 1877;

Úti emlékeim Singapoore és vidékéről. Győr : Sauervein Ny., 1879 https://mek.oszk.hu/17500/17594/

Borneo szigetén. Győr, 1879.

A térképkészítésről. Pest, 1880.

Irodalom:

A Pallas Nagylexikona. 16. köt. Bp. 1893-97;

Csíktaplocai Xántus János. In: Hazánk s a külföld. Bp., 1865. márc. 12., 11 sz., p. 161. (arcképpel);

György Aladár: X. J. [Nekrológ]. In: Földrajzi Közlemények, 1894. 22. k. 9. f. p. 377-381;

Mocsáry Sándor: Emlékbeszéd X. J. I. tagról. In: MTA Emlékbeszédek, 9. Bp., 1899;

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt., Budapest, 1914;

Csíktaplocai Xantus János. In: Magyar Nép. 5.évf., 12.sz. Kolozsvár, 1925. március 21.;

Cholnoki Jenő: Xantus János emlékezete. In: Földrajzi Közlemények. 1925.;

Tábori Kornél: Regényes magyar sorsok. Xantus, az utazó. Pesti Hírlap, 1929. december, 51. évfolyam, 296. szám;

Révai nagy lexikona. 19 köt., Bp., 1926;

Miller Madden, Henry: Xántus Hungarian naturalist in the pioneer West. Palo Alto, 1949;

Sándor István: Néprajzi múzeológiánk kezdetei. In: Ethnográphia, 1951.

Sándor I.: X. J. amerikai néprajzi tanulmányai. Néprajzi Értesítő 39, 1957, 159–181.;

Vajda László: Nagy magyar utazók. 1951.

Könnyű L.: John X. Hungarian geographer in America. Köln, 1965;

Könnyű László: A világjáró Xántus János Amerikában. In: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 7, 1989; https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_FOLD_Fmt_07_1989/?pg=16&layout=s

Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. (főszerk. Kenyeres Á.) Bp., 1967-69;

Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics F. Győr, 1999. – Bibl.: Sándor I: X. J. Bp., 1970;

Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs D. Bp., 1993;

Tanulmányok Xántus János életéről és munkásságáról. Xántus János halálának centenáriumán rendezett emlékülés anyagából. In: Arrabona Muzeumi Közlemények, 35/ 1-2., 1996. Online elérés: https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_GYMS_ARABONA35_1_2/?pg=0&layout=s

Online források:

Makra Szabolcs: Xántus János. Magyar Természettudományi Múzeum honlapja.

http://www.nhmus.hu/hu/gyujtemenyek/embertani_tar/xantus_janos

Gyarmati János: Xántus János és gyűjteményei. Néprajzi Múzeum online gyűjtemények http://xantus.neprajz.hu/about

A pákozdi csatától a vadnyugatig – Xántus János kalandos élete. Múltkor Történelmi Magazin, 2015. október 5.

https://mult-kor.hu/a-pakozdi-csatatol-a-vadnyugatig—xantus-janos-kalandos-elete-20151005

Jász Annamária: Nagy utazók nyomában – Xantus János, a szabadságharcosból lett polihisztor. 2021.05.11

https://welovebudapest.com/cikk/2021/5/11/latnivalok-es-kultura-nagy-utazok-nyomaban-xantus-janos-a-szabadsagharcosbol-lett-polihisztor

Xántus János. Hargita megyei személyiségek adatbázisa

http://szemelyisegek.konyvtar.hargitamegye.ro/hu/d/111/span-classunderxantus-janosspan

Xantus János – Zoológus, etnográfus vagy kalandor?

https://tgyoblog.wordpress.com/2021/04/21/xantus-janos-zoologus-etnografus-vagy-kalandor-2/