Honlap: www.csiksomlyo.ro
A javaslatot benyújtó intézmény: RMDSZ
A javaslatot benyújtó személy: Kelemen Hunor
Képek:
Leírás
A csíksomlyói búcsú a kora újkorban kialakult zarándoklat, amely kezdetben a székelyek legfontosabb római-katolikus vallási eseménye volt, az évszázadok során pedig az összmagyarságot érintő legjelentősebb keresztény megmozdulássá vált.
A magyar római katolikus és más hitű keresztény hívők által minden év pünkösdjén, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában és a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben zajlik.
A zarándokcsoportok szerte Erdélyből, Csángóföldről, Magyarországról, Európa és a világ minden tájáról – Szlovákia, Németország, Brazília, Ausztrália, Fülöp-szigetek, Kenya, stb. – érkeznek. A zarándokokat összekötő kapocs a kereszténység, valamint a kulturális, lelki feltöltődésre való igény. A búcsú ötvözi a római katolikus vallási jegyeket a népi vallásosság elemeivel.
A csíksomlyói búcsú története 1442-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa búcsút engedélyezett azok számára, akik segítenek a ferences rendnek temploma felépítésében. A 17. században a búcsú vonzáskörzetét még csak Csík és Gyergyó vidéke, Udvarhelyszék, a Felső-Nyárád mente és Háromszék katolikus része jelentette. A moldvai csángók a 18. században tűnnek fel bizonyíthatóan a búcsún. A 19. század, az út- és vasúthálózat kiépülésével még több hívőt megmozgató eseménnyé változtatta a búcsút – növelte a zarándokok számát, akik egyre messzebbi területekről is érkeztek.
A 20.század első fele, a világháború töréspontot jelent a búcsújárásban: a résztvevők száma nagyot csökkent, valamint 1916-ban a Mária kegyszobrot el kellett menekíteni, először Székelyudvarhelyre, majd Kolozsvárra. Innen csak 1919-ben került vissza. A háború után az első búcsúra 1921-ben került sor, körmenetet ezen még nem tartottak. Következő évben már 20-25 ezer hívő jelent meg. A második világháború után, a kommunista hatalom betiltotta a búcsújárást, de ez nem jelentette azt, hogy megszűnt volna – kisebb csoportok folyamatosan elzarándokoltak minden pünkösdkor Csíksomlyóra.
A rendszerváltás után, tekintve, hogy százezres nagyságrendű a hívek száma minden búcsún, módosítani kellett az eseményen.A nagymisét is kint, a Kis- és Nagy-Somlyó hegyek között, a Nyeregben tartják. A búcsús csoportok is általában ide érkeznek és nem vesznek előtte részt a körmenetben.
A csíksomlyói búcsú erősen összefonódott a Mária-kultusszal is, amely fő eleme a Mária-kegyszobor. Az egyház 1798-ban nyilvánította csodatevőnek a szobrot – a székelység már századok óta hitt a csodatévő erejében, a püspök pedig szentesítette ezt a vallásos meggyőződést. Mária, mint közbenjáró és segítő jelenik meg, a néphit pedig sokszor magának a szobornak, a csíksomlyói Máriának tulajdonítja ezeket a csodákat. A szobor egy mellékoltár alakja lehetett és eredetileg nem tartozott a templomhoz. Az eddigi kutatások alapján az 1500-as évek első felében készülhetett, többször is átalakították, mai festését a 19. században kapta.
Barna Gábor
1993 Moldvai magyarok a csíksomlyói búcsún. In: Halász Péter (szerk.): „Megfog vala apóm, szokcor kezemtül…” Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére. Lakatos Demeter Egyesület, Budapest, 45–61.
Bárth János
2000 A vigasztaló Napbaöltözött Asszony. Csodás gyógyulások egyházi vizsgálata Csíksomlyón 1784-ben. Agapé, Szeged.
Boros Fortunát, P.
1994 Csíksomlyó, a kegyhely. Csíkszereda.
Daczó Árpád Lukács, P.
2000 Csíksomlyó titka. Pallas-Akadémia, Csíkszereda.
Demeter Júlia (szerk.)
2003 „Nap, hold és csillagok, velem zokogjatok!” Csíksomlyói passiójátékok a 18. századból. Argumentum Kiadó, Budapest.
Kádár Kincső
2009 Közösségi normák és egyéni hivatástudat összeütközése a csíksomlyói remete életében. Szakdolgozat. BBTE, Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, Kolozsvár.
Medgyesi S. Norbert
2009 A csíksomlyói ferences misztériumjátékok forrásai, művelődés- és lelkiségtörténeti háttere. Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Piliscsaba–Budapest.
Mirk László (szerk.)
2010 101 vers és ének Csíksomlyóról. Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár.
Mohay Tamás
2003 Csíksomlyói kolduló ferencesek Moldvában 1858–59 ben. In: Czövek Judit (szerk.): Imádságos asszony. Tanulmányok Erdélyi Zsuzsanna tiszteletére. Gondolat Kiadói Kör – Európai Folklór Intézet, Budapest, 168–189.
2009 A csíksomlyói csíksomlyói pünkösdi búcsújárás. Történet, eredet, hagyomány. Nyitott Könyv – L’Harmattan, Budapest.
Réthy Apollinár, P. (összeáll.)
1924 Csíksomlyói kalauz. Bonaventura, Cluj–Kolozsvár.
Simén Domokos
1999 A csíksomlyói búcsú folklorizálódott eredethagyományai. In: Küllős Imola (szerk.): Vallási Néprajz 10. Tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. Budapest, 129–138.
Tánczos Vilmos
1990 A csíksomlyói kegyhely története. Európai Idő Kiadó, Sepsiszentgyörgy.
1991 Adatok a csíksomlyói kegyhely búcsújáró hagyományainak ismeretéhez. In: S. Lackovits Emőke (szerk.): Népi vallásosság a Kárpát medencébenI. Veszprém, 136–158.
2010 Csíksomlyói búcsú. Romániai Magyar Lexikon.
Vass Erika
2009 A búcsú és a búcsújárás mint rituális dráma. Lexika Kiadó – MTA Könyvtára, Budapest.
Vörös Gabriella
2005 A szakrális, a nemzeti közösség és az egzotikum élménye. A magyarországiak részvételének motivációiról a csíksomlyói búcsúban. In: Feischmidt Margit (szerk.): Erdély-(de)konstrukciók. Budapest–Pécs, 69–83.
„Legyünk hűek őseink szent hitéhez és erényeihez, vagyis katolikus keresztény szent hitünkhöz, legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz, és legyünk hűek anyanyelvünkhöz, anyanyelvi kultúránkhoz” – mondta a 2015-ös csíksomlyói búcsúba érkezett hívek százezreinek a pünkösdszombati szentmisén Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Erre szólítják fel egymást, ezzel szólítják meg egymást minden évben a búcsún résztvevő zarándokok százezrei.
A Csíksomlyói búcsú a magyarság kulturális, vallási, közösségi értéke. Több napon át tartó, több százezer ember részvételével zajló esemény, amely ma összetett, vallásos és profán elemeket ötvöző jelentésszerkezettel rendelkezik. A csíksomlyói búcsújárás történelmi alapját a Mária-tisztelet jelenti. Csíksomlyóra mindenekelőtt a segítő, közbenjáró Máriához (Maria advocata, Maria mediatrix) jönnek az emberek. A búcsúról úgy tartják, hogy az erőt, egészséget adó Szentlélekkel való találkozás kiemelt ideje is, aki a felkelő Napban szokott megnyilatkozni. Az egyházi és világi értelmiség ma a hit és a kulturális önazonosság megtartásának szimbólumát is látja Csíksomlyóban.
Mindezek alapján javasoljuk a Csíksomlyói búcsú felvételét az Erdélyi Magyar Értéktárba.
