Betöltés

A Székelyderzsi Unitárius Vártemplom

A javaslatot benyújtó intézmény: RMDSZ
A javaslatot benyújtó személy: Hegedüs Csilla
Képek
Leírás
Székelyderzs Székelyudvarhelytől 21 km-re délnyugatra a Nagy- (vagy Lok-) patak völgyében magas dombsorok közt fekszik.1334-ben Ders néven említik először. A hagyomány szerint a régi falu a Pénzes-dűlőben volt, amely a tatárjáráskor pusztulhatott el. Ennek a falunak kápolnája is volt. Szájhagyomány szerint a mai lakosság Darócról került át lakosságcserével, eszerint a templomot eredetileg szászok építették, akik Darócra költöztek át.A falu a Petky család ősi fészke, udvarházuk a mai kultúrház helyén volt. 1910-ben 1390 magyar lakosa volt, 1992-ben 844 lakosából 836 magyar és 8 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.A vártemplom az egyetlen olyan romániai magyar műemlék, amely az UNESCO világörökség része.

A vártemplom három egységből áll: torony, várkerítés és a templom. A monumentális építészeti látvány mellett a vártemplom különlegességeihez tartozik a világon egyedülálló élő örökség, a rovásírásos emlék és a 15. századból származó falképek, köztük Szent László királyunk legenda-ábrázolása.

A várfalhoz képest a torony ferde elhelyezkedéséből feltételezhető, hogy egykor egy görbe alaprajzú védőfal vehette körbe a templomot. A torony magassága ma 38 méter. Eredeti magasságát 1866-ban emelték meg 10 méterrel.

A várfal belső oldalán egykor körfolyosó (gyilokjáró) futott körbe, amelyeken közlekedve védeni lehetett az erődöt a támadókkal szemben. Ezeket 1788-ban bontották le, mert a templom elveszítette a védelmi jellegét. Félnyeregtetős színeket építettek, ahová a falu lakói elhelyezhették ingóságaikat (kelengyésláda, szerszámok), a beköltöztetett hombárokban, szuszékokban gabonakészletét tarthatta. A bástyákat szalonna és füstölt hús tárolására tették alkalmassá.

A több mint kétszáz éves hagyományt a falu lakossága ma is élő örökségként őrzi. Élő hagyományként a köré épülő szokásrenddel egyedülálló látványosság. Gabonamérő vékások (20 liter), félvékások (10 liter), negyedvékások (5 liter) láthatóak magyar királyi pecséttel hitelesítve.

Különlegesség még a várfal délnyugati sarkában levő védelmi kút, amelyhez a településnek vallási hagyománya is kötődik. Évszázadok óta előírás, hogy kizárólag csak ennek a kútnak a vizével szabad keresztelni, mely amúgy tiszta, iható.

A templom építése különböző időszakokban történt: A szentély részét (ahol az orgona található) az 1200-as években, a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat az 1500-as években építették. A templom tetején látható védelmi emelet a lőrésekkel és a szuroköntőkkel 1605-ban épült.

A templomban található fapadokat 1790-ben állították fel, és azokat fizetés arányában osztották ki a családoknak, azzal a kikötéssel, hogy minden családtag csak az ő családjának padjába ülhet.

A templom szószékét művészi faragású és díszítésű, festett korona ékesíti, amely 1759-ben készült. Bartha Mihály és neje Dénes Judit készíttette. Felirata: „Kiálts teljes torokkal, mint a trombita”.

1871-ig csak Szent György napjától Szent Mihály napjáig volt hallható a déli harangszó. 1871-től napjában háromszor harangoznak: reggel, délben, este. A napi harangozáson kívül külön harangozás van szertartások alkalmával és „nagy idő” esetén. A toronyban található nagy harangot Petky János öntette Derzsben 1607-ben.

A Petky által öntetett nagyharang mellé a feljegyzések szerint 1674-ben az egyházközség egy kisharangot öntetett, amelyet az I. világháborúban hadicélokra elkoboztak. A jelenlegi kisharangot 1923-ban közadakozásból öntette az egyházközség.

Az 1929-ben végzett javítási munkálatok során a kinti, bejárat melletti befalazott ablak kibontásakor került elő egy rovásírást tartalmazó tégla. Keletkezési ideje egyelőre bizonytalan. Szakirodalmi ismertetések 1274–1431 közötti időszakra teszik a keletkezését, kiemelve, hogy téglába égetett technikaként Közép-Európa legrégibb rovásírás emléke. Nemcsak keletkezése, hanem olvasata is vitatott. A fordítási változatok közül a legelfogadottabb: Miklós Derzsi apa-pap.

Az orgonakarzat 1800-ban épült. Akkor készült az első orgona is, amelyet, 1837-ben kicseréltek a ma is meglévőre. Az orgona fémsípjait az I. világháború végén kiszedték és hadi célokra használták fel. Teljesen csak 1946-ban, a II. világháború után sikerült rendbetenni.

A szentély boltozatát faragott kövek díszítik. A szószéktől jobbra haladva a papi szék fölött két olyan zárókő látható, amelyek csúfolódó arcot ábrázolnak. A csúfolódó arcok után az első zárókőn a székelység címere, a másodikon egy címerpajzsban ábrázolt eke, a harmadikon a Petky család címere látható.

A bejárattól jobbra az első kép Pál apostol megtérését ábrázolja. A damaszkuszi úton történt eseményt, az utána következő néhány napot és a megkeresztelkedést egyetlen képbe sűríti az alkotómester. A szakállas arcban valószínű, hogy a készítőmester önarcképét láthatjuk. A kísérő katona zászlójának latin nyelvű feliratából az derül ki, hogy a falkép 1419-ben készült.

A második képen Szent Mihály arkangyal egész alakos ábrázolása látható. Kezében serpenyős mérleget tart, amelynek felső serpenyőjében ördögöket, az alsóban egy imádkozó nőt lehet látni.

A déli falrész harmadik képe töredék, amely három alakot ábrázol, akik fejükön püspöksüveget viselnek, kezükben püspökbotot tartanak. Művészettörténeti leírásokban mint püspökszentekről lehet olvasni, de úgy is találkozhatunk velük, mint a három bölcs király, akik a kisdedhez zarándokolnak.

Az 1720-ban épített karzat alatt egy női mártírlegenda töredéke látható. Összekötözött kezű, véres hátú nőket ábrázol, amint egy toronyból lökik ki őket.

A templom északi falrészét teljes egészében a Szent László legenda uralja. A 2008-ban végzett feltárásnak köszönhetően a falképciklus kiegészült a kivonulást ábrázoló jelenettel. A nagyváradi várból a kunok ellen induló királyt és seregét megáldja a püspök. Ezt követi Az ütközet, majd a Kunok üldözése, a Birkózás, a Lefejezés és a legvégén a Pihenés jelenet. A gótikus hálóboltozat gyámkövei helyenként beépülnek a falképszőnyegbe, de összességében nem törik meg az esztétikai élményt.

Az északi falrész utolsó ábrázolása egy szürke ruhás szent látható. Jelképeit képírással olvasva Remete Szent Antalra ismerhetünk, akivel szemközt két vörös ruhába öltözött, glóriát viselő nőalak áll. Remete Szent Antalról hasonló ábrázolás a szepesszombati római katolikus plébániatemplom 1503-ban készült oltárszárnyán látható Szent Antal megkísértése címmel.

Forrás
Dávid László1981 A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei. Bukarest.Gyöngyössy János1995 Székelyföldi vártemplomok. Budapest.

Horváth Zoltán György

2004 Székelyföldi freskók a teljesség igényével. Budapest.

2009 Erdély legszebb középkori templomai. Budapest

Karczag Ákos

2010 Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest.

Léstyán Ferenc

1996 Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai. I. Kolozsvár.

Magyar Zoltán

1996 „Keresztény lovagoknak oszlopa.” Szent László a magyar kultúrtörténetben. Budapest.

Orbán Balázs

1982 A Székelyföld leírása. II. Békéscsaba.

Vofkori László

1998 Székelyföld útikönyve. I. Budapest.

***

Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. okt. 1.) Hozzáférés: 2015. aug. 30.

2004 Erdély száz csodája. Budapest.

Indoklás

Székelyderzs unitárius vártemploma egyedülálló értéket képvisel nemcsak az erdélyi magyarság, de az egész magyar nemzet számára. Sokrétű kulturális kincs: építészetében mutatja a székelyek történelmi jelentőségét, amelyet csak tetőz az itt fellelhető több százéves, felbecsülhetetlen értékű Szent Lászlót és egyéb történelmi jelentőségű eseményeket és alakokat ábrázoló falfestmények sokasága, valamint az itt található egyik legrégibb rovásírásos emlék.

A több mint 800 éve álló kegyhely több funkciót töltött és tölt be a mai napig is a település, az egész régió életében: végvárként évszázadokon keresztül a magyar nép védelmét szolgálta. Emellett biztosította a lelki élet gyakorlásának helyszínét is, a hívek nemcsak a külvilággal szemben találtak itt megnyugvásra, de lelkiekben is, Istennel való kapcsolatuk legfőbb színtere a vártemplom. Ám ez még nem minden: mai napig élő hagyomány, hogy a falu lakossága, megbízva a hely szentségében és egymásban, felkészülve a nehezebb időkre, beosztva a hol bőségesebb, hol szerényebb termést, itt tárolja legértékesebb élelmiszereit, a húst és a gabonát.

Úgy véljük, ezen értékek méltóvá teszik a székelyderzsi vártemplomot a kiemelt védelemre, odafigyelésre. Meg kell őriznünk, át kell örökítenünk ezeket a kincseket, meg kell mutatnunk, meg kell ismernünk minél jobban ezeket a hagyományokat.

 

<iframe width=”560″ height=”315″ src=”https://www.youtube.com/embed/OUMyx5YrK6M” frameborder=”0″ allow=”accelerometer; autoplay; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture” allowfullscreen></iframe>