A Gyergyószárhegyi Lázár kastély

1. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

 1.A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve:

Gyergyoszárhegyi Kulturális és Művészeti Központ

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

Név: Kolcsár Béla

Levelezési cím: Gyergyószárhegy

Telefonszám: 0266 364 030

E-mail cím: kastelylazar@gmail.com

 

1. A MEGYEI ÉRTÉK ADATAI

 A megyei érték megnevezése: A Gyergyószárhegyi Lázár kastély

1. A megyei érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

o Épített környezet

 

3. A megyei érték fellelhetőségének helye
4. Értéktár megnevezése, amelybe a megyei érték felvételét kezdeményezik:

o Megyei

 

5. A megyei érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

 

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A gyergyószárhegyi Lázár kastély az erdélyi reneszánsz építkezés egyik legszebb alkotása mely a település központjától alig 200 méterre található. A négyszög alapterületű kastély hossza 100, szélessége 75 méter, melynek négy sarokbástyája közül három szabályos  négyszög alapú, a negyedik észak-keleti fekvésű hatszög alapterületű. A pártázatos reneszánsz kastély  a 17. századi Erdély egyik legvonzóbb főúri hajlékának számított. Az első épületrészek a XV. század közepéről származnak, a legkorábbi lakótornya kb. 1450-ből való. A bejárati  kapubástya boltíves bejáratának falán 1532-ből származó gót betűs felírat áll. A kastély déli falának közepén helyezkedik el az emeletes kapubástyának nevezett boltíves bejárat amelynek két oldalát díszesen tagolt pártázatos, fülkés díszítésű, reneszánsz ízlésű fal köti össze a sarokbástyákkal. Az egykori falképek nyomai ma is kivehetők. A Lázár kastélyban nevelte néhány évig  Lázár II. András húgának Lázár Fruzsinának és  iktári Bethlen Farkasnak közös gyerekét Bethlen Gábort, Erdély későbbi fejedelmét.

Az 1613-ban fejedelemmé választott Bethlen Gábor szolgálatába lépő befolyásos unokatestvér, Lázár IV. István Csík-, Gyergyó- és Kászonszék királybírói címét nyeri el, akinek tulajdonítható a szárhegyi kastélyegyüttes leglátványosabb részének, a déli reneszánsz pártázatos homlokzatú, két óolasz sarokbástya által közrefogott szárnynak, valamint a középkorit felváltó, egykori nagyméretű udvarháznak a felépítése. A tervező valószínűleg a fejedelmi szolgálatban dolgozó Como-vidéki olasz  mester Giacomo Resti volt. Lázár IV. István, Lázár II. András fia, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírójának címere a főbejárattól balra levő bástyán található az 1632-es évszámmal, amely dátum az építkezés befejezését jelzi. Mivel a Lázár család a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején a kurucok oldalára állt, 1707-ben a Gyergyót támadó Habsburg seregek a kastélyt felégették. Az 1736-ban ismét főkirálybíróvá választott Lázár II. Ferenc javíttatta ki a romos kastélyt. Neki tulajdonították a lovagterem építését is akinek halálával lezárult a kastély fénykora. 1748-ban, majd az 1872-es tűzvészben újból leégett, utolsó lakójaként 1853-ban Lázár Zsigmondot és feleségét említik.

A kastély lassan az enyészet útjára lépett: használaton kívüli melléképületeit lebontották, lakórészeit is romosodni hagyták, berendezése elpusztult. A 19. század közepén Orbán Balázs, Kővári László, Benkő Károly útleírásaikban fájdalommal konstatálják siralmas állapotát.  A fölötte később átvonuló történelmi korszakok sem kedveztek sorsának. Az első világháborúban az osztrák lovasság hadiszállásául szolgált, s bár még a század 40-es éveiben is használatban volt tanítói lakásként a kapuépület egy szobája, az elhagyatott főúri rezidencia feltartóztathatatlanul hanyatlott. Poraiból támasztotta fel az a helyi kezdeményezés, melynek hatására az 1963–1977 közötti, Tarisznyás Márton, Kovács Dénes, Molnár István, Keresztes Gyula, Zrínyi András, Mariana Beldie-Dumitrache, Luminita Munteanu vezette régészeti kutatásokat követően, Stibli Sándor tervei alapján közel húsz év rekonstrukciós és közmunkája során helyreállították – noha nem minden részletében hűen –  a  Hosszúpalotát, a négy sarokbástyát, a tömlöcöt, a  kapubástyát és a déli pártázatos homlokzatot, majd valamivel később részlegesen az Asszonyok Házát.

Az újjáépített termeket a vállalkozás szíve és szervezője, Zöld Lajos újságíró egyúttal új funkcióval is felruházta: az 1974-től megszervezett képzőművészeti és népművészeti alkotótáborok gazdag termésének adtak otthont látogatható kiállítások formájában. 2013-ig a lovagterem elsősorban az állandó festészeti kiállításoknak, a tetőtéri rész pedig az állandó grafikai tárlatnak adott otthont, a kapubástya fölötti kiállítóteret az időszakos kortárs képzőművészeti kiállítások, az udvart pedig köztéri alkotások bemutatására használták. A bejárati rész irodáknak, sarokbástyák népművészeti kiállításoknak, a nemzetközi rangú gyűjteménynek, valamint műtermeknek adtak otthont. A hivatalos statisztikák szerint a megye egyik leglátogatottabb műemlék-objektuma volt, az a hely, ahová nemcsak a képzőművész vágyakozott, hanem az író, a zenész, a népművész, a filmrendező, a színész, a DJ, a pedagógus, a kisgyerek és nem utolsó sorban a turista is.

Zöld Lajost ’94-ben Váli József váltotta fel a vezetésben. 1996-ban Hargita Megye Tanácsa átvállalta a Lázár-kastély működtetését és a Barátság Művésztelep jogutódjaként megalapította a szárhegyi székhelyű Hargita Megyei Alkotóközpontot, melyet ’96 és ’99 között Csutak István vezetett, őt követően pedig, egészen 2014-ig, Kassay L. Péter volt a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ névre átkeresztelt intézmény vezetője, amikor is a hosszadalmas restitúciós per során magántulajdonba visszakerült ingatlant birtokosai vették kezelésbe.

 

7. A megyei értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok,

multimédiás források)

Könyvészet:

• Garda Dezső: A kastély árnyékában I-II, Státus kiadó, 2012
• Borsos J. Gyöngyi – Ferencz Zoltán: Nemes Szárhegy Község, Együtt Szárhegyért Egyesület, 2015
• Garda Dezső: Gyergyó kulturális értékei, F&F International, 2018
• Gyergyói Szemle Kulturális, Ismeretterjesztő Folyóirat – Ferencz Zoltán: Gyergyószárhegy a művésztelepk tükrében, 2019

8. A megyei érték hivatalos weboldalának címe:

Értéktár

 

III. MELLÉKLETEK

1. Az értéktárba felvételre javasolt megyei érték fényképe vagy audióvizuális-dokumentációja

az alábbi 3 fénykép készítője  dr.Munzlinger Attila ,Gyergyói Fotóklub akinek engedélyével közölhetők a fényképek.

1. A Htv. 1. § (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek
2. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló