Tekerőpatakot először az 1567-es regestrumban említették. 1576-ban Tekerőpatak, 1602-ben Tekerő Patak, 1606-ban Tekerőpatak néven szerepelt a korabeli dokumentumokban. A Budapesti Állami Levéltárban őrzött dokumentumok szerint a településnek gótikus temploma volt, amely a tatárjárás idején megsemmisült. 1724–1734 között a Gáborffi család költségén Szent István tiszteletére barokk stílusú templomot építettek. A népies barokk jegyeket őrző templom az 1801-es tűzvész alkalmával leégett. Az egykori templom maradványainak felhasználásával 1838-ban felépítették az új templomot, amelyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel. A szószék 1842-ben készült, az orgonát 1867-ben Kolonics István készítette. A templomnak 3 harangja van, amelyek közül az egyiket 1772-ben öntötték. Az 1827-ből származó nagyharang az alábbi felirattal volt ellátva: „Az Úristen nagyobb dicsőségére és Keresztelő Szent János tiszteletére öntette Keresztes János tekerőpataki plébános 1827-ben.” A 10 mázsás harang 1862-ben készült, amelyet 1913-ban újraöntettek.
A tornyot 1876-ban részben lebontották és újraépítették.
A műemléktemplomon az alábbi években végeztek javításokat: 1838, 1876, 1924, 1966, 1968, 1976, 1992, 2011 és 2008. Az 1992-es felújítási munkálatok alkalmával a templom tornyán egy gótikus ablakot tártak fel.
Főbejárata, déli bejárata, a sekrestye, valamint az ajtók szemöldökkövei az egykori templom létezését igazolják. Ugyancsak a régi templom maradványa az épület homlokzatán, a főbejárat fölött látható gótikus ablak is.
A keresztelőkút szintén gótikus eredetű, ott vannak elhelyezve Szent Joachim és Szent Anna képei. A templom berendezésének értékes darabjai: a főoltár, a két mellékoltár, a sekrestye ajtóján lévő kőkereszt, valamint a falfreskók. Legértékesebb a képbetétekkel díszített szószék, amelynek egyik képe egy magvető székelyt ábrázol. A mellékoltáron Szent István királyt és Szűz Máriát ábrázoló képek vannak elhelyezve. A templom mennyezetén a négy evangélista Máté, Márk, Lukács és János, valamint Szent Cecília és Szent Dávid képei láthatók. A boltíven levő kép Jézus Krisztust és a tizenkét apostolt ábrázolja az Olajfák hegyén. Az 1907-ben készült Páduai Szent Antal szobor egy tiroli szobrászművész alkotása. A főbejárat előtt a templom és az egyházközség védőszentjének Keresztelő Szent Jánosnak szobra látható. A Gáborffi család faragott, címerrel díszített padja, amely korabeli stílusjegyeket őriz jelenleg a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban található.
A műemléktemplom kőfallal van körülvéve.
