- A JAVASLATTEVŐ ADATAI
- A javaslatot benyújtó neve: Hargita Megyei Kulturális Központ
- A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
Név: Silló Dalma Orsolya
Levelezési cím: Csíkszereda, Temesvári sugárút, 4 sz.
Telefonszám: 0756-024864
Email címe: angela_ferencz@yahoo.com
- A MEGYEI ÉRTÉK ADATAI
- A megyei érték megnevezése:
CSÍKSOMLYÓI SZŰZ MÁRIA SZOBOR
- A megyei érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
épített környezet - A megyei érték fellelhetőségének helye:
Csíksomlyó, Kegytemplom, Hargita megye
- Értéktár megnevezése, amelybe a megyei érték felvételét kezdeményezik:
megyei
- A megyei érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:
Csíksomlyói Szűz Mária szobor
„A székely népnek szíve, lelke, vágya és minden epedése: legalább egyszer elmenni Csíksomlyóra és leborulni, a csodatevő Mária-szobor lábai előtt, hogy ott elsírja bánatát, kiöntse keservét s letegye elviselhetetlennek látszó terhét. Az emberek oda ellenállhatatlan vággyal, terhelt lélekkel szoktak sietni s megkönnyebbült lélekkel, de nehéz szívvel távoznak onnan. S mert sok könnyet sírtak el itt és sok fájdalom megenyhült, azért oly kedves e hely.’’ (P. Boros Fortunát)
A csíksomlyói kolostortemplomba belépve, a főoltáron, egy hatalmas női alak formájában tűnik fel, a reneszánsz stílust képviselve a székelyek legdrágábban őrzött kincse, a Szűz Mária szobra, karján a kis Jézussal. Méretét illetően 2,27 méter magas és hársfából készült. A Szűzanyát hosszú testhezálló ruha takarja, deréktájon egy övvel díszítve. Mindez egy palásttal van borítva. Bal kezében a kis Jézust tartja, míg a jobbikban a királypálcát. A kegyszobor arca mosolygós, haja a vállára omlik, fejét a barokk kori korona födi be neki is, akárcsak fiának. Feje fölött egy tizenkét csillagból álló koszorú díszeleg. A kis Jézus jobb kezét felfele emeli, míg a bal kezét oldalirányba tartja.
A szentély két oldaláról lépcsőn lehet megközelíteni a szobrot, amely a csíksomlyói kegytemplom oltára mögött található. Évente több millió keresztény látogat el ide, mindenki bánatával, fohászával, hálájával, azzal a reménnyel, hogy a Szűz Anya közbenjárásával mindez meghallgatásra és kegyelemre talál.
Több rendkívüli eseménnyel találkozunk a csíksomlyói Mária szobor történetében, a nagyrésze a XVII. és XVIII. századra tehető. A legelső feljegyzett csoda 1669-ben, Nagyboldogasszony napjának előestéjén egy újonc szerzetessel történt, Domokossal. A gonosz lélek nagyon megkísértette az újoncot, fölkeltvén benne a kapzsiság vágyát, így ő a szobor koronáját és vállkendőjét ellopta. Az említett napon Domokos a szobor előtt imádkozott és azt kérte a Szűz Máriától, hogy mutassa meg, hogy tényleg ő-e a mennyei Édesanyja. Imádság közben a szobrot csillagfény vette körül és napsugárként özönlötte el az arcát. El akart menekülni, de elesett és csak a fény elmúltával tudott megmozdulni. A fény tehát megadta a választ Domokos kérdésére. A helyi szóbeszédek és legendák szerint a XVII. századi tatárbetöréskor, a fosztogató tatárok közül az egyik harcos a korbácsával a szobor arcához csapott, de csodaszerűen karja azonnal megmerevedett. A szobron ejtett karcolások nagyrészt az ellenség tetteivel magyarázhatóak.
A későbbiekben is számos megpróbáltatás elé volt állítva a szobor, de töretlenül vett minden akadályt. Az első világháború idején az 1916-os román betörés elől a lakossággal menekülő ferencesek a Mária-szobrot is menekítették. Előbb Székelyudvarhelyre vitték, majd a kegyszobrot Kolozsváron helyezték el. A háború befejeztével visszakerült a csíksomlyói kegytemplomba.
A hála, kegyelet és csodás gyógyulások fizetségeként fogadalmi tárggyal ajándékozzák meg a kegyszobrot, mindazok, akiknek az imájuk meghallgatásra talált. Az emléktárgyak olyan alakúak általában, amit ki akart vele az ajándékozó fejezni, vagyis azon testrészek, amelyek meggyógyultak az ő kegyelméből: kéz, láb, szem, fül. Ezeknek értékesebbjei a tatárdúláskor elvesztek, de mai napig emberek százai helyeznek el a szobor körül emblémákat, leginkább márványból készült emlékplaketteket, melyek mind arról tanúskodnak, hogy Szűz Mária meghallgatta könyörgéseiket.
A legnagyobb ereje viszont az, hogy a székely nép kezdettől fogva mai napig megtartotta ősi hitét Szűz Máriában. Ezért mai napig úgy tartják, hogy Csík és környéke az erdélyi katolikusok megmentője, az erősítőereje, a csíksomlyói Szűz Mária közbenjárása és védelme által.
Ahányszor csak ellátogatunk Csíksomlyóra, gyerekek, felnőttek, idősek, betegek csillogó szemekkel lépnek be a templom ajtaján, azzal a reménnyel, hogy a magyarok körében annyira dicsőített Szűz Anya az ők kéréseiket is meghallgatja, betegségeikből kigyógyítja.
A csíksomlyói Mária szobor látogatható, amikor a kegytemplom nyitva van. Emellett, lelki feltöltődésként szolgál a magyarságnak, a Csík környéki embereknek, és mindemellett óriási lendületet, belső pozitív erőt is ad a hétköznapokhoz. A Máriához szóló imádságok, énekek, fohászok, az összetartás, a lelki béke a székelység és a magyarság létfenntartója.
- Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:
A csíksomlyói Szűz Mária szobor, akárcsak a kegytemplom és a ferences kolostor térségünk anyagi és szellemi öröksége, jelképe az erős keresztény hitnek és a székelységnek. A magyar kultúra szerves része úgy kulturális örökségként, mint helyi, nemzeti értékként.
- Források:
- Boros Fortunát: A Csíksomlyói Kegyszobor Története. Szent Bonaventura, Kolozsvár, 1926.
- Kampis Antal: Magyar faszobrok. Officina Nyomda és Kiadóvállalat, Budapest, 1939.
- Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Typografika, Békéscsaba, 2007.
