- A javaslatot benyújtó neve : Hargita Megyei Kulturális Központ
- A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai
Név: Ferencz Angéla
Levelezési cím: Csíkszereda, Temesvári su., 4 sz.
Telefonszám: 0756-024864
Email címe: angela_ferencz@yahoo.com
- A MEGYEI ÉRTÉK ADATAI
- A megyei érték megnevezése
CSÍKSOMLYÓI KEGYTEMPLOM ÉS FERENCES KOLOSTOR
A megyei érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása: kulturális örökség
A megyei érték fellelhetőségének helye: Hargita megye
Értéktár megnevezése, amelybe a megyei érték felvételét kezdeményezik: megyei
A megyei érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
Csíksomlyói kegytemplom és ferences kolostor
Csíksomlyói kegytemplom
Csíksomlyón 1442-1448 között épült a gótikus stílusú. A felépítéséhez Hunyadi János is hozzajárult. A török zsákmány egy részét adományozta a csíksomlyói ferenceseknek. 1448-ban szentelték fel Sarlós Boldogasszony tiszteletére.
1661-ben a törökök felgyújtották, 1694-ben is jelentős károkat szenvedett a tatár támadás ideje alatt. Ezt a támadást P. Nizet Ferenc, belga származású ferences szerzetes tanár és a diákjai a helyi lakósok segítségével visszaverték.
A 17. – 18. századokban a templom folyamatos javítások alatt állt, a hívők száma is gyarapodott, így 1802-ben született meg a döntés egy új templom építésére. Az építési munkálatok 1804-ben kezdődtek el, Konstantin Schmidt építész tervei alapján. Az ezúttal barokk stílusú templom építése 1830-banfejeződött be. Ekkor fejeték be két tornyát. Az első szentmisét 1802. október 31-én tartották. Az új épületbe az elbontott, régi templom kőanyagát is beépítették. A homlokzatot díszítő Mária szobor Rothenbacher brassói ötvösmester munkája, amelyet 1837-ben helyezték a homlokzatra. Az új templomot Fogarassy Mihály erdélyi püspök 1876 augusztus 20-án szentelte fel. A berendezés nagy részét és a szószéket Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette. A régi templomból néhány kőkeret és törödék maradt meg. Az orgonát Kájoni János 1659-ben vásárolta Brassóban, Eperjesi János orgonakészítő mestertől, amely 1661 évi török támadáskor részben elégett,1664-ben Kájoni János javította ki. A napjainban használt orgonát 1931-ben Geyer József tervei alapján,Wegenstein Lipót és Fiai cég építette.Erdély egyik legkorszerűbb orgonája, 40 szólóváltozatával és 2824 síppal. A templom diadalívén latin nyelvű kronosztikon áll. Ennek a piros betűit összeadva kiolvasható a diadalív készítésének éve (1834).
A kegytemplom legnagyobb értéke a főoltáron álló reneszánsz stílusú Mária-szobor. A Napba öltözött Asszonyt ábrázoló szobor 1510-1520-as években készült.
A főoltár mellett a kegytemplomban még 8 oltár található: Szent Ferenc és Szent Antal, Szent Anna és Szent Erzsébet, Keresztelő Szent János és Nepomuki Szent János, Cortonai Szent Margit, valamint a Szenvedő Jézus oltárai. A kegyszobor mellett az országalapító királyok Szent István és Szent László szobrai vannak elhelyezve. A templom üvegablakait 1905-ben Csehországban készítették. A kórus alatt Mikes Kelemen háromszéki főkapítány síremlébe van befalazva.
A kegyhelyhez kápolnák is tartoznak: Nepomuki Szent János-kápolna a templomudvarban, a Kis-Somlyó hegyén a Szent Antal kápolna, a Salvator-kápolna és a Szenvedő Jézus-kápolna.
A búcsújárás évszázadokra nyúlik vissza. 1444-ben, a gótikus templom építésekor IV. Jenő pápa búcsút engedélyezett azok számára akik Szűz Mária templomának építését segítik. 1567-ben amikor János Zsigmond unitárius fejedelem kényszerítő hitújítását Gyergyóból, Kásszonokból és Csíkból, összegyűlt katolikusok pünkösd szombatján kivédték. A templomban az asszonyok és gyerekek imádkoztak. A katolikus hit védelmét Szűz Mária segítségének tulajdonították, ezért a hívek fogadalmat tettek, hogy minden évben Pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra Szűz Máriához. Ma már több százezer keresztény zarándokol el Csíksomlyóra, keresztény felekezeti hovatartozás nélkül.
1948-ban XII. Piusz Pápa a templomot basilica minor (pápai kisbazilika) rangra emelte.
Csíksomlyói ferences kolostor
A ferences rend csíksomlyóilétezéséről már 1352-ből vannak feljegyzések. 1400-ban IX. Bonifác pápa engedélyezte a ferences kolostor létrehozását. 1442-ben elkezdődtek a kegytemplommal egyidőben a kolostor építési munkálatai, és 1448-ban a templom építésének befejezésével egyidőbenbefejeződtek be. Az 1661-es török támadás idején a templommal együtt felgyújtották. 1694-ben a tatár támadás idején P. Nizet Ferenc ferences szerzetes tanár vezetésével a kolostorban műkődő kollégium diákjaiegy nagy számú sereg jelenlétét színlelve pánikot keltettek a tatárok sorai közt, minek következtében a helybéliek visszaverhették a támadást. A kolostorban a XVI. századtól elemi szintű oktatás volt. 1630-től a kolostorban kollégium működött. Számos szerzetes tanított a kollégiumban. 1773-1779 közötti építkezési munkálatok révén, a kolostor elnyerte mai alakját.
Az itt élő szerzetesek egyik kiemelkedő alakja Kájoni János szerzetes, polihisztor ( 1629/30-1687). Vezetésével 1675-ben a szerzetesek a kolostorban nyomdát alapítottak. Az egyházi énekes és liturgikus mellett tankönyveket is nyomtattak itt. Kájoni János Cantionale Catholicum című énekgyűjteményét többször is kiadták. Az énekeskönyvet Moldovában a kántorok a XX. században is használták. A ferences szerzeteseket az erdélyi egyházzene úttörőiként és fejlesztőiként tartják számon. A ferences kolostor könyvtára Erdély egyik leggazdagabb egyházi gyűjteménye volt, számos ősnyomtatvánnyal, festett kódex-el, könyvritkasággal. A csíksomlyói régi könyvek nagy részét jelenleg a Csíki Székely Múzeumban őrzik.
- Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
Csíksomlyói kegytemplom és ferences kolostor immáron többszáz éve jelképe nemcsak a keresztény vallásnak de a helyi és nemzeti hovatartózásnak is. Vallási, történelmi, művészeti, művészettörténeti gazdagsága fontos részét képezi nemcsak a helyi de határokon túli kultúráknak.
